Gyermekeim szomorkodva vették tudomásul, hogy nincs gipszem, nincs hova rajzolni. Javasoltam, hogy rajzoljanak a mankómra, hát így sikeredett... Ez a "menő" mankóm, ha valahova "menni" kell, hát ezzel megyek :)
Egyre kevesebbszer van rá szükség, sőt, leginkább már tényleg csak a tudat, hogy ott van a csomagtartóban. Ma edzettem itthon, kedvenc eszközömet a TRX-et hívtam segítségül. Nagyon jólesett, végre olyan mozgástartományokban dolgozhattam, ahol utoljára 4-5 éve jártam... A végén néhány hasprés 60-60-60, illetve plank, több mint egy percig... Azt hiszem holnap ismét tojógalamb pozícióban fogok járni az izomláztól.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.